Vasszentmihály

A 8-as főút és a Rába mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1336-ból származik. Katolikus egyháza már 1600-ban fennállt. Nevét középkori eredetű, dombon épült templomának védőszentjéről kapta. Mai formáját a XVIII. század végén nyerte, berendezése is ebből a korból származik.

1336-ban Scentmyhal néven említik először. 1422-ben, 1464-ben, 1476-ban, 1480-ban, 1496-ban említik írott források Zenthmyhal, illetve Zenthmihal néven. A Szentmihályi, mezőlaki Zámbó, később főleg a Hosszutóti (Himfi) család kezén találjuk. A falu nevét ősi templomának védőszentjéről kapta. 1549-ben a Polányi, a Zámbó és a Sennyey családok a birtokosai. A birtokos Hertelendy család több tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.

Vályi András szerint „Rába Sz. Mihály. Elegyes Magyar falu Vas Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Csákányhoz 1 mértföldnyire; határja középszerű, némely része kövérebb.”

Fényes Elek szerint „Rába-Szent-Mihály, magyar falu, Vas vmegyében, a graeczi posta- és országutban, 286 kath. lak., paroch. szentegyházzal, kastélylyal. Van vendégfogadója, jó földje és rétje, szőlője, erdeje. F. u. B. Sennyei. Postahivatal és váltás Rába-Keresztur és Körmend közt.”

Az alábbi képen a templom, a volt iskola és posta épülete (az emeletes épület), és a bal oldalon a tejcsarnok látható. Az iskola épületét már régen lebontották, a tejcsarnok pedig át lett alakítva, étterem és panzió lett belőle.

Vas vármegye monográfiájában „Rába-Szent-Mihály, a gráczi vasút mentén fekvő község, 87 házzal és 597 magyar és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. Postája és távírója Rátót. Kath. temploma 1600-ban már fennállott. Földesurai a Batthyány -herczegek voltak.”Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.

1910-ben 720 magyar lakosa volt. Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott.

A faluban elő és itt birtokos Hertelendy-család három fia is részt vett az 1848-1849-es szabadságharcban. Az 1810-ben született Hertelendy János a 10. Vilmos huszárezred századosa volt, öccse Gábor a 9. Miklós huszárezredben volt századparancsnok. Legfiatalabb fivérük Károly pedig a 8. Koburg huszárezredben harcolt. 1848 őszén száztíz emberével kalandos úton, a Kárpátokon keresztül tért haza Galíciából. Az 1849. július 14-i hegyesi csatában átlőtték a karját. A szabadságharc leverése után öt évig álnéven bujkált.

A XX. szd. Két nagy háborúja a község lakosságától is áldozatokat követelt. Az I. világháborúban mintegy 100-an vettek részt, közülük 20-an haltak hősi halált. A trianoni diktátumot követően a revíziós törekvések 1938-41 között részleges sikerrel jártak, azonban az ország belesodródott a II. világháborúba is. Ez utóbbi a helység lakosai közül 18 főnyi áldozatot követelt. Jellemző a század történelmének mostohaságára, hogy róluk csak közel fél évszázad múlva, a rendszerváltozást követően lehetett hivatalosan is megemlékezni.

A község az 1990-ig létezett tanácsrendszerben a Rátóti Közös Tanácshoz tartozott.

A község birtokosai: 1549-ben Polányi, Zámbó, Sennyey; 1787-ben közbirtokosság; 1836-ban Polányi, Zámbó, Sennyey.

Az alábbi képen a II. világháború vasszentmihályi hősi halottainak névsora olvasható a templom előtt elhelyezett emléktáblán. Emléküket örökké megőrizzük! Nyugodjanak Békében!

Vasszentmihály történetének részletesebb ismertetéséhez kattintson IDE!!

Vasszentmihály története – (Csuk Ferenc írása)   Katt. a szövegre!